Minden,ami Glambert,tőlem neked!;)

 Három nap telt el a veszekedés óta.Azóta elmentünk bungee jumping-ozni,ugrálóvárazni,lovagolni,és még sok mást csinálni(komolyan,mint a kétévesek XD).Korán felkeltem,mert menni akartam Adam-hez.De ő...Megelőzött.Ő jött el hozzánk.Mikor csengetett,még a hangulatom nagyon unott volt.Kinyitottam az ajtót,és...

-Szijaaa!!-ugrottam a nyakába.

-Szija!-ölelt meg ő is.

-Gyere beljebb!

Bekísértem a nappaliba.Apám ott ült,nézte a TV-t.Mikor meglátta Adam-et,rögtön felpattant a helyéről,és már nyújtotta is ki a kezét.Jellemző...

-Szia,Adam!Michael Jackson vagyok.-mutatkozott be.

Adam csak tátott szájjal bámult,majdnem a földről kellett összekaparni az állát.

-É-é-én me-meg Adam Lambert vagyok.-rázott kezet apámmal dadogva a megilletődöttségtől Adam.

-Mielőtt megkérdezed,igen,nyugodtan tegezhetsz.-Apám esküszöm,hogy gondolatolvasó...

Glambert elmosolyodott.

-Köszönöm,Michael!

-Jó,apa,én most felmegyek Adam-mel a szobámba.-szakítottam félbe a beszélgetésüket.

Mikor felértünk,Glambert-nek tátva maradt a szája.A falamon minden tele volt az ő képeivel...

-Aztaa!Dora,te ekkora rajongó vagy?-ámuldozott mosolyogva.

-Háát!Tudod,milyen helyes vagy?-Hoppsz!Elszóltam magam.-Akarom monda...

Nem tudtam befejezni,mert Adam-re rájött valami,és megcsókolt!Érted?Pont engem csókolt meg!

-ohh,szörnyen sajnálom...-pironkodott,pedig ez egyáltalán nem volt rá jellemző.

Lazán legyintettem,még mindig kicsit sokkolt állapotban.

-Mit sajnálsz?-bátorodtam fel kicsit.

Hirtelen eszembe jutott valami.Ránéztem az órámra...Körülbelül már vagy öt-hat órája itt voltunk fent kettesben.Este van...

-Aludni kéne...-ásítottam egy nagyot.

Ő megigézve nézett rám.

-Adam,jól vagy??-lengettem meg a kezem a szeme előtt.

Válasz helyett csak megcsókolt...Én viszonoztam,és ebből kialakult egy fergeteges csókcsata...

***

Reggel arra ébredtem,hogy egy férfi csupasz mellkasán fekszem.Kinyitottam a szemem,és legszebb álmom vált valóra:Ez a férfi itt mellettem maga a vonzerő,Adam volt!

Ugyanakkor meg is ijedtem.Ugyan abban a pillanatban ébredtünk fel,és felültünk az ágyban.Héé,álljunk csak meg!Ha már mindketten egy ágyban vagyunk,akkor...

-Lefeküdtem veled?-kérdeztük egymást ugyan abban a pillanatban.

-Úgy tűnik.-mondtuk megint ugyan abban a pillanatban.

Ezen nevetnünk kellett volna,de ehelyett csak még jobban beparáztunk.

-És mi van,ha terhes leszek?-kérdeztem aggódva.

-Csak nem...Bár emlékeznék arra,hogy tegnap mi volt!Túl fáradt voltam,így nem emlékszem!-siránkozott és aggódott Glambert is.

Nem lehetek terhes...Az képtelenség lenne!Mármint nem képtelenség,csak durva lenne.Mert azért egy meleg sztártól teherbe esni...A média csak ezen csámcsogna.Adam gondolkodott,láttam kirajzolódni homlokán a finom kis ráncokat.Ohh!Ezt annyira bírtam!

-Felejtsük el ezt,jó?Mintha meg sem történt volna.-próbálkozott könnyíteni a lelkiismeretén Glambert.

-És mi van,ha ez örök nyomot hagyott bennem?Mármint,érted,mire gondolok??-kérdeztem már majdnem sírva a hülyeségem miatt.Az a hülye csókcsata!Ha nem lett volna,akkor most nem lennék ilyen tudatlan állapotban!

Válasz helyett hallgattunk mindketten.Ezt hogy élem túl??

***

Mindenesetre próbáltuk meg nem történtnek tekinteni a dolgot.Adam éppen hírdetni akarta,hogy keresnek új billentyűst a háttérzenekarába,mikor megszólaltam,hogy én is tanulok szintetizátoron játszani.Adam erre elmosolyodott.Komolyan,mintha az éjjel semmi sem történt volna...

Elkísértem a szintetizátorom mellé,és leültem,hogy játszak neki egy dalt.Kiválasztottam a Fever-t.A végén mindig félre szoktam nyomni egyet,de most csak nem fogom elrontani!Elkezdtem játszani,mikor már a végére értem,jött az a mumus hang...És nem hiszem el!FÉLRE NYOMTAM!!!De nem álltam meg.

Mikor vége lett a számnak,Glambert csak nézett rám cuki kék szemeivel.

-Hát,Dora,ez...Hogy is mondjam...-kezdte,de beleszóltam.

-Igazán rossz volt?-kezdtem csalódottan.

-Nem!Épp az,hogy fenomenális volt!Csodálatos,fenomenális,király,jó...Ragozzam még?-lepett meg.

-És ezt komolyan is gondoltad?Nem csak azért mondod,hogy ne sérts meg?-néztem rá kétkedő pillantással.

-Igen,komolyan gondoltam,és nem,nem csak azért mondom,hogy ne sértselek meg!

Ezzel igazán meglepett.Nem erre számítottam,főleg a rontás után...Ja,igen,a rontás!

-De Adam,rontottam...-néztem csalódottan lefelé.

-De nem álltál meg!A többi ember már megállt volna,és elkezdett volna hisztizni,hogy kezdje már újra,de te nem álltál meg!

Nahát...Egyre jobb!

Végül is,Adam döntött.

-Gratulálok,bekerültél a csapatba!-ölelt át.

-Köszönöm!-sikoltoztam nem annyira hangosan,és a nyakába ugrottam Glambert-nek.

Na,akkor ezentúl én leszek a háttérzenekar billentyűse...Megígérem,nem okozok csalódást!És főleg neked nem,Adam.

 Másnap unalmamban mentem a barátnőmékhez.Már éppen befordultam Adam-ék utcájába.A szívem hevesen verte a bordáimat.Egek!Adam háza elé értem.Áthívta az egyik barátját,és vele szórakozott a slaggal.Adam-en a fürdőruha csurom víz volt,a haverján nemkülönben.Éppen elmentem előttük,mikor...

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!-a jéghideg víz az egész testem elárasztotta,és csurom víz lettem.

Adam és a haverja majd' meghaltak a röhögéstől.

-Na várjatok csak,most visszakapjátok!-Azzal berohantam hozzájuk az udvarra.Nem volt nehéz,mert mivel kint voltak,így a kapu is nyitva volt.

Szórakoztunk egy darabig,amíg mindenki csurom víz nem lett,mikor meghallottuk Julie hangját.

-Itt meg mi az ördög van?A másik utcába hallani a kiabálásotokat.-nézett ránk kérdően.

-Neked is szia...-mondtam csípősen.

Hirtelen támadt egy ötletem.Szegény Julie...

-Adam,légyszíves,gyere ide!Mondani szeretnék valamit.-kacsintottam alig láthatóan Adam-re.

Ismertettem vele a tervemet.

-Figyuzz ide!Ti fogjátok a slagot,és amíg én elterelem Julie figyelmét,ti lelocsoljátok.Oké?

-Oké!

Rohantam is Julie-hoz.Szóval tartottam egy darabig,és láttam,hogy már Adam-ék készülődnek a bulira...

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!-sikoltott fel barátnőm is,mi meg megint majd' meghaltunk a röhögéstől.

-Na várjatok csak...!

Így szórakoztunk kicsit.

***

-Végül az utolsó hír:Adam Lambert kirúgta tehetséges billentyűsét,Lisa Harriton-t a csapatából.Vajon miért rúgta ki?Kérdeztük a neves énekest,de nem nyilatkozott.-tájékoztatott minket a TV hírmondója.

Egy pillanatig le voltunk Julie-val sokkolva,aztán...

-Na jó!Megyek,és beszélek a fejével!-mondtam dühösen.

-O...ké.-mondta furcsa hangon barátnőm.

Fél perc alatt összekaptam magam,aztán már biciklivel mentem is Adam házához.Mikor odaértem,becsöngettem.Vártam.Semmi.Még egy csöngetés...Adam végre kijött.

-Szia Do...-kezdte,de félbeszakítottam.

-Adam Lambert!Mondd meg nekem,ez az egész mire volt jó?!Miért kellett kirúgnod Lisát,mikor tehetséges?!-ordibáltam a nyílt utcán.

-Figyelj Dora...Gyere be,és megbeszéljük.-próbált megnyugtatni,de nem bírt velem.Senki sem bír velem,ha dühös vagyok.

-Nem érdekel!Nem megyek be hozzád!Bánom a napot,mikor megismertelek,bánok mindent,ami hozzád köt!Te olyan hülye vagy,Adam!Nem bírod felfogni a borsónyi agyaddal,hogy a tűzzel játszol?!Nem érted meg,hogy zaklatni fog a média?!-ordibáltam vele.Már a fél utca kijött az ordibálásomra,de nem érdekelt.

-Dora!Hallgass!Még egy szó,és megbánod!-jött ki a sodrából.

-Igen?!Meg mersz fenyegetni?!Ezért még számolunk!-Aztán eltekertem onnan a biciklimmel.

***

Sírva ültem a szobámban,bánva,hogy elmentem sértegetni Adam-et.Még mindig szerettem,nagyon is.Zokogtam a szobámban,és egyedül akartam lenni.

Hirtelen kopogtak az ajtómon.

-Bejöhetek?

Ez a hang...Szívem ütött.Még jobban elkezdtem zokogni.Csukladozva,remegő hangon kiszóltam:

-Minek akarnál ide bejönni?

A kopogás abbamaradt,aztán arra emeltem fel a fejem,hogy Adam guggol előttem.Hosszas hallgatás után viszont megszólalt:

-Ilyenkor az ember egy született szemétládának érzi magát.

Én csodálkoztam rajta,miért mondja ezt.

-Te érzed magad szemétládának?Én hordtalak le mindennek,és annyira megbántottalak,hogy még bocsánatot sem merek tőled kérni.Ezek után hogy nézzek a szemedbe?-zokogtam.

Éreztem,hogy a keze az én kezemen van.Aztán az állam alá nyúlt,és felemelte a fejem.Mikor kinyitottam a szemem,az első dolog,amit megláttam,a szemei voltak.Pislogtam egyet,mert a kép kicsit homályos volt.

-Nem baj,nem haragszom.-simogatta meg az arcom.-És kérlek,ne emészd magad!-nézett rám legszebb nézésével és legcukibb mosolyával.

Visszamosolyogtam rá,és ő letörölte a könnyeket az arcomról.

-Megölelhetlek?-kérdeztem félénken.

Ő bólintott,én meg megöleltem,de úgy,hogy a nyakába ugrottam.Szegénynek már vörösödött a feje,mikor elengedtem.

-Köszönöm,Adam.Köszönöm,hogy ezeket a szemét rágalmakat megbocsátottad nekem.

-Ugyan...Semmi baj,Dora.-intett egyet.

Most nagyon boldog vagyok.Boldog,hogy itt lehetek vele.

 Reggel 7 óra volt.Korán felkeltem,mert készültem a strandra.Viszont eszembe jutott a legfontosabb dolog:írni a naplómba.Ragadtam egy tollat,és már körmöltem is.

"Kedves naplóm!

Ma megyek Julie-val a strandra.Semmi kedvem itthon ülni,és bámulni a nagy plazmatévénket,vagy ülni a laptop előtt,amit már meguntam.

Szóval,kicsit kiruccanunk valahova.Hátha lesznek ott barátok,és tudunk velük szórakozni.Ohh,bár itt lenne Adam is...Ez csak ábránd,hiszen úgy sem lesz itt,mert sok a dolga,és a strandon mindenki csak a nyakába ugrándozna.

Áá,reménytelen.Na,de sietek,köszönöm a megértést!

Puszi:

Dora"

Azzal becsuktam a naplóm,bekattintottam rajta a lakatot,és megkerestem a fürdőruhám.Egyébként így néz ki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megtaláltam,és fel is vettem.Aztán elmentem egy törölközőért,és már rohantam is ki a lakásból.Vissza fordultam,mert valamit elfelejtettem.

-Szia,apa!-ordibáltam vissza.

-Szia,kicsim!Érezd jól magad!-hallottam.

-Oké,meglesz.-és már zártam is be az ajtót.

Egy fél utcányira volt tőlünk a strand.Nem messze laknak tőlünk Adam-ék,de még soha sem volt bátorságom előttük elmenni.Na mindegy,majd lesz valami...

Szóval,most nem mondhatom,hogy nem megyek el előttük.Muszáj volt,különben nem jutok el Julie-hoz.Abból meg semmi hasznom nem volna.Szóval,már bekanyarodtam az utcájukba,mikor...

Huh!Ezt megúsztam.Senki sem volt kint az udvarukon.Már a szomszédjuknál jártam,mikor kinyílt az ajtó.Csak ne Adam legyen,csak ne Adam legyen!De.Ő volt.Mikor meglátott,nem tudom,honnan,de megismert.

-Szia,Dora!Mi újság?-kérdezte barátságosan.

Én megálltam,és visszaköszöntem.

-Szia,Adam!Jó téged látni.Semmi különös,veled?-próbáltam játszani a közönyöset.Szerintem félig-meddig sikerrel jártam.

-Itt se sokkal több...Hova mész?-érdeklődött,még mindig barátságosan.

-Barátnőmhöz.Itt lakik nem messze.Egyébként megyünk a strandra.

Erre ő olyan fura fejet vágott,hogy le sem tudom írni.Körülbelül a gondolkodás és a csodálkozás keveréke volt.

-Lehet,én is kinézek...Nem kéne kihagyni.Rohadt jó hely.-gondolkodott hangosan.

-Igen,nekem is tetszik.Na de megyek,Adam,mert még a barátnőm nélkülem fog elindulni!-nevettem rá.Miközben távolodtam,megpróbáltam hátrafelé lesni.Annyit láttam,hogy Adam tácolodó alakom figyeli.

Na,ez is jól alakult.Ezek szerint lehet,hogy Adam ki fog jönni a strandra.Óriási!Legközelebb is eljövök erre.Mire feleszméltem,már barátnőmék házánál jártam.

-Hát sziiiijaaa!!-ugrott a nyakamba Julie.

-Szia!Azért ennyire ne örülj nekem!-nevettem rá.

-Mehetünk?

-Mehetünk!

Azzal elindultunk.Közben elmeséltem az Adam-es esetet.Julie-ról tudni kell,hogy szereti Adam-et,de csak a zenéjét,és nem annyira,mint én.Ő nem szorulna pszichológus segítségére,mert őrülten szerelmes egy celebbe...

-Na?Mit szólsz?-vigyorogtam rá.

-Aha,tök király!-mosolygott rám.

Közben odaértünk Adam-ék szomszédjába.Adam még mindig kint volt az udvaron.Mikor elmentünk előtte,megszólalt:

-Sziasztok!

Mi is köszöntünk.

-Szia,Adam!

-Akkor majd jössz a strandra?Ha igen,hánykor?-kérdeztem tőle kíváncsian.

-Várjatok meg,megyek most!-azzal berohant a házba.Hirtelen megint kijött,és kinyitotta a kaput.

-Ó,de bunkó vagyok,gyertek be,ne álldogálljatok már kint az utcán!

Mi bementünk,és bekísért minket a saját "kis" birodalmába.Amíg ő átöltözött és készülődött,mi körülnéztünk,mert megengedte.Végül megtalált minket,és zihálva megállt elénk egy jó kis fürdőgatyában meg egy szatyorral a kezében,amiben a törölközője,meg egy tubus naptej volt.

-Mehetünk.

Kiléptünk a házból,Adam mindent becsukott.Elindultunk,és beszélgettünk egész úton.Mikor odaértünk,már kaptam elő a pénztárcámat,hogy fizessek,de ő leintett.

-Hagyd,Dora,majd én kifizetem!

-De nekem apám dúsgazdag...-próbáltam ellenkezni.

-Nem baj,akkor is én fizetek!

Ráhagytam.Ha neki ez kell...Kifizette a jegyeinket,sőt,egész éves bérletet vett nekünk.

-Adam,ezt egy kicsit túlzásba vitted,nem gondolod?-kérdeztem tőle,mikor már gyalogoltunk egy ruhatár felé.

-Nem,ez így pont jó!-ellenkezett.

-Menjünk,vegyünk valami gumimatracot,vagy valamit!Utolsó a csiga!

Azzal elrohantunk egy közeli úszógumis-matracoshoz.Vettem magamnak olcsón egy piros gumimatracot meg egy úszószemüveget.Julie csak egy gumimatracot vett,zöldet.Adam elment fánkot venni.

-Mi Julie-val itt leszünk a kismedencében!-ordibáltam Adam után.

-Oké!-ordibált vissza.

Ő elhúzott fánkért,mi meg Julie-val bementünk a vízbe.Hát nem mondom,hogy rossz volt,de nem is túl kellemes...Nagyon meleg volt.De addig ki kell bírnunk,míg Adam nem jön!Már éppen ki akartam menni,mikor felfeküdtem a gumimatracomra inkább.A szemem csukva volt.

Ekkor valaki elém ugrott a vízbe,és felborított.Mikor feljöttem a víz alól,láttam,hogy Adam volt az,és rajtam nevet.

-Nagyon vicces volt,Adam!-szóltam neki szúrós szemmel.

-Igen,az volt!

-Nekünk legalább is.-tette hozzá nevetve Julie.

Ááá,igen,szóval így állunk?Egy óvatlan pillanatban Julie-t kézzel,Adam-et meg lábbal borítottam le a matracokról.Most én nevettem rajtuk.

Így elszórakoztunk egészen egy napig.

 Dora Jackson egy nem teljesen átlagos lány.Ő a suli menő csaja,édesapja,Michael Jackson miatt,meg jófejsége miatt is.Ám ő még sem beképzelt,mint hinnék az emberek.Példaképe Adam Lambert.Dora valakibe igazán szerelmes.Megtudhatod,hogy kibe,ha nyomon követed a történetemet!Jó szórakozást!;)

Daisy Jackson a világhírű popikon,Michael Jackson lánya.Szereti az apját,ám annak a munkája miatt alig marad ideje a lányára.Ezen kívül Daisy,csak úgy,mint édesapja,imádja a zenét és a táncot.Kisebb korában 6 évig járt hip-hop táncra,ám megunta,és otthagyta.Most egy zenei képzőiskolába jár,és ott billentyűsnek tanul.Egyébként 24 éves,és imádja Adam Lambert-öt.A szobája tele van vele.Majd hirtelen váratlan fordulatot vesz eddig unalommal teli élete...Kalandos útját nyomon követheted,ha elolvasod az összes fejezetet!